Leltározás, készletnyilvántartás fogalma:

Tételes kimutatás, amely az eszközök és források valóságában is meglévő állományát - mennyiségét és értékét - egy meghatározott időpontra vonatkoztatva ellenőrizhető módon tartalmazza. Ennek elvégzése a leltározás.

A gazdálkodó szervezetek minden év december 31-i fordulónappal a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat leltározni kötelesek. A leltár számviteli okmány, szigorú számadású bizonylat.

A leltár alaki követelményei:

  • a bizonylatok és dokumentációk kitöltése,
  • a szükséges záradékok csatolása,
  • a leltározási okmányok aláírása.

Minden leltárnak tartalmaznia kell:

  • a leltárfelvétel helyének megjelölését,
  • megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint a leltározási fordulónapot,
  • a leltározott eszközök és források, ill. azok csoportjainak szabatos meghatározását,
  • a felhasznált bizonylatok sorszámát,
  • a leltározott eszközök és források ténylegesen talált mennyiségét, egységárát és összértékét,
  • a leltárkülönbözetek (hiányok és többletek) tételes kimutatását,
  • a leltározást végrehajtó és ellenőrző személyek, valamint a számadásra kötelezett személy aláírását.

Leltározási szabályzat: minden költségvetési szervnél a leltározási kötelezettség egységes elvek alapján kerüljön végrehajtásra.

A leltározás célja:

  • Az éves beszámoló tételeinek alátámasztása, mérleg valódiságának biztosítása
  • A vagyon védelme, az anyagi felelősök elszámoltatása
  • A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások pontosságának, egyezőségének ellenőrzése, a bizonylati fegyelem megszilárdításának elősegítése,
  • Az eltérések kimutatása, a nyilvántartások tényleges vagyoni helyzetének megfelelő rendezése
  • Csökkent értékű készletek, valamint a használaton kívüli eszközök feltárása.

Leltározás folyamata:

A leltározási szabályzat alapján minden évben a leltározás megkezdése előtt leltározási ütemtervet kell készíteni. A leltározási ütemtervnek tartalmaznia kell a leltározás előkészítésével, a leltár felvételével és értékelésével, valamint ellenőrzésével kapcsolatos összes munkafolyamat megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, továbbá a munkafolyamatok elvégzéséért és ellenőrzéséért felelős személyek megnevezését. A leltározási ütemtervben megjelölt körzetekben a leltározást a szervezet vezetője által kiadott leltározási utasításban rendeli el.

Leltározási körzet:

Leltározási körzetnek tekintjük a fizikailag elhatárolható, sorszámmal megjelölt és azonosítható területeket.
A leltározás időpontja  A leltározás elvégezhető  folyamatosan, vagy fordulónappal.

A leltár típusai

Vagyonmegállapító leltár, amely az éves mérleg valódiságát alátámasztó dokumentáció.
Az átadó-átvevő leltár, amely az anyagilag felelős dolgozó(k) személyében bekövetkezett változáskor készül.
Az idegen leltár.

A leltározás nyomtatványai:

Leltározási ütemterv, Leltározási utasítás, Megbízólevél, Leltárfelvételi ív, Leltárfelvételi jegy, Leltárkülönbözeti jegyzőkönyv, Leltárjegyzőkönyv, Selejtezési, leértékelési jegyzőkönyv, Nyilatkozatok a szabályszerűségről

A készletnyilvántartás célja:

Az eszközök és források állományváltozásainak folyamatos nyomon követése. A leltár kiinduló dokumentuma.

Készletnyilvántartás módja:

  • Számítógépes
    • közvetlen (az állományváltozással egy időben történik a számítógépes rögzítés)
    • közvetett (a kézzel kiállított bizonylatokat meghatározott időközönként rögzítik)
  • Készletnyilvántartó karton

Készletnyilvántartás nyomtatványai:

Raktári nyilvántartó karton, Szállítólevél, Anyag-eszköz bevételezési bizonylat, Készlet átadási-átvételi bizonylat, Anyag kivételezési bizonylat, Áru-visszavételezési bizonylat, Káreseti jegyzőkönyv