Foglalkoztatási irányelvek az EU-ban:
- foglalkoztathatóság,
- vállalkozóvá válás ösztönzése,
- alkalmazkodóképesség fejlesztése,
- egyenlő esélyek.
1. A foglalkoztathatóság javítása:
- az ifjúsági és tartós munkanélküliség kezelése: minden munkanélküli fiatalnak a munkanélkülisége lejárta előtt 6 hónappal lehetőséget kell ajánlani képzésre, átképzésre, gyakornoki munkára, stb. (a felnőtteknek 12 hónapos munkanélküli idejük lejárta előtt újrakezdési lehetőséget);
- áttérés a passzív módszerekről az aktív intézkedésekre: minden tagország igyekszik jelentősen növelni azon személyek számát, akik valamilyen aktív intézkedés részesei;
- partneri viszony ösztönzése: a tagországok a szociális partnerekkel közösen törekedjenek az egész életen át tartó képzés kialakítására;
- az iskolából a munkába történő átmenet megkönnyítése: a tagországok javítják az iskolarend-szerüket annak érdekében, hogy csökkentsék az iskolából kimaradók számát.
2. A vállalkozóvá válás ösztönzése:
- a vállalkozások beindításának és működtetésének megkönnyítése: csökkenteni kell a kis-és középvállalkozások adó-és adminisztrációs terheit, önfoglalkoztatás ösztönzése az adózással és a társadalombiztosítással kapcsolatos akadályok lebontásával;
- a munkahely-teremtési lehetőségek kiaknázása: a tagországok keresik a helyi szintű, még ki nem elégített lehetőségeket;
- az adórendszer foglalkoztatás-barátabbá formálása: a tagországok fokozatosan csökkentik az összadó terheket és a munkaerőköltségeket, megvizsgálják az áfa-kulcs csökkentésének célszerűségét a csak belföldön jelentkező munkaerő igényes szolgáltatások terén.
3. alkalmazkodó készség fejlesztése mind a vállalkozások, mind alkalmazottai tekintetében:
A munkaszervezet modernizálása:
Felkérik a szociális partnereket, hogy vállalati és ágazati szinteken hozzanak létre megállapodásokat, a munkaszervezet modernizálására, rugalmas munkaerő-szerződések köthetőségére;
az alkalmazkodó készség támogatása a vállalatoknál: a tagországok felülvizsgálják az emberi erőforrások befektetése útjában álló adóügyi akadályokat és gondoskodnak a vállalaton belüli képzések sokrétű ösztönzéséről_
4. Az egyenlő esélyek politikájának megerősítése:
- Nemek közötti megkülönböztetés megszüntetése: a tagországok megkísérlik csökkenteni a férfiak és nők munkanélküliségi arányának különbségét, aktív intézkedésekkel növelik a nők alkalmaztatásának arányát;
- A munka és a családi élet harmonizálása: biztosítani kell a megfelelő gyermekgondozási szolgáltatásokat, ill. az eltartott családtagok gondozását annak érdekében, hogy a nők és a férfiak beléphessenek a munkaerőpiacra, és ott megmaradhassanak,
- A munkába való visszatérés megkönnyítése: a tagországok fokozatosan megszüntetik azokat az akadályokat, amelyek a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó nők és férfiak előtt állnak,
- A hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci integrálódásának támogatása: a tagországok különös figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetűek munkavállalásának problémáira.
Az egyéni munkajogi viták:
A munkajogi konfliktusokat osztályozhatjuk:
- egyéni és kollektív konfliktusokra
- jogvita-érdekvita
Az egyéni és a kollektív vita elhatárolásánál lényeges, hogy két vagy több munkavállaló
A jogvita-érdekvita elsősorban az európai kontinentális országok munkajogában irányadó. Alapvetően a munkaviszonyból származó jogokhoz és kötelezettségekhez kapcsolódik, valamint a kollektív munkajogban a munkáltató és a szakszervezetek, vagy az üzemi tanács között jön létre. Az érdekvita a jövőben megalkotandó megállapodások (KSZ, bérmegállapodások) tartalmának a kialakítására irányul.
A különböző munkajogi konfliktusok eltérő feloldási módszereket is igényelnek:
- az egyéni jogvitákat általában a hagyományos igazságszolgáltatás oldja meg,
- a kollektív érdekviták feloldására különböző egyeztető, illetve békéltetési eljárások alakultak ki. (a hatályos Mt. és a Pp. szerint) (közvetítő vagy döntőbíró)
Az egyéni jogviták elintézésének eljárási rendje:
- A munkaügyi jogvitának (Mt. 199 §) minősül a munkáltató valamennyi, munkaviszonyra vonatkozó szabályt sértő intézkedésével összefüggésben felmerült vita, és a munkaviszonyból származó igényeknek az érvényesítése a munkavállaló és a munkáltató által.
- Kollektív munkaügyi jogvitáról a munkáltató és a szakszervezet, ill. A munkáltató és az ÜT közötti, a munkáltatónak a munkaviszonyra vonatkozó szabályt sértő intézkedésével összefüggő konfliktus esetén beszélünk.
- Egyéni munkajogi jogvita: az Mt. szerint a munkavállaló eljárást kezdeményezhet a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó döntései ellen, ha a munkáltató megsértette a döntésének kialakítására vonatkozó szabályokat.
(Tehát ma nem létezik olyan munkáltatói döntés, amely ellen ne lehetne jogorvoslatot kezdeményezni.)
Az Mt. egyéni munkaügyi jogvitáról beszél, a Pp. pedig a munkaügyi per fogalmát tartalmazza. (ez jóval tágabb). A munkaügyi jogvitában bíróság jár el. A munkaügyi bíróságok előtti eljárást Pp. szabályozza (mint különleges eljárást).
A munkáltató intézkedése ellen a munkavállaló keresetet nyújthat be a munkaügyi bírósághoz.
(az általános elévülési időn belül=3 év)
Kivétel (a munkáltató intézkedésétől számított 30 napon belül kell benyújtatni):
- munkaszerződés-módosítást, a munkáltató egyoldalúan hajt végre,
- munkaviszony megszüntetése (közös megegyezés, rendkívüli felmondás)
- fizetési felszólítással,
- kártérítéssel kapcsolatban felmerült jogviták illetve a KSZ-től is függ ..
A bírósághoz a keresetlevelet legkésőbb határidő utolsó napján kell postára adni! ( az újabb LB. szerint a határidő utolsó napjáig be kell érkezni). A keresetnek munkáltatói intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A keresetnek halasztó hatálya van:
- fizetési felszólítással, kártérítésre kötelező határozattal kapcsolatban felmerült vita,
- szakszervezeti kifogással kapcsolatban felmerült vita,
- a munkáltató-ÜT között az együttdöntési jog, véleménykikérési kötelezettség megsértésével kapcsolatban
A Pp. értelmében, ha a tárgyaláson a felek megjelentek (személyesen vagy képviselőik útján), a tárgyalás a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdődik. Ekkor az elnök a jogvitát a felekkel megvitatja.
Ha ez az egyezség eredménytelen, akkor a bíróság a tárgyalást azonnal megtartja. A munkaügyi bíróság határozata ellen fellebbezésnek van helye és másodfokon a megyei (fővárosi) bíróság jár el.