Kiszorítási hatás a keynesi modellben:

Az összkereslet növelésére irányuló költségvetési politika több lépcsőben, több áttételen keresztül is csökkentőleg hat a magánkeresletre: a kibocsátás és az árszínvonal növekedése egyaránt túlkeresletet idéz elő a pénzpiacon, ami a kamatláb növekedése miatt a beruházási kereslet mérséklődését váltja ki, melyet kiszorítási hatásnak nevezünk.

Kiszorítási hatás nagysága függ:

  • A pénzpiac mennyire kamatrugalmas.
  • Mennyire kamatérzékeny a beruházás.

Minél kevésbé reagál a pénzpiac a túlkeresletre, minél kisebb a beruházások kamatérzékenysée, annál sikeresebb lehet a költségvetési politika.

Kiszorítási hatás csökkentése monetáris eszközökkel:

A monetáris politikának kamatlábcsökkentő hatása van, amivel a költségvetési politika kiszorító hatását mérsékeli.
A nyílt piaci műveletek, amely a monetáris politika egyik eszköze, csökkentheti a kiszorítási hatást. Ugyanis a központi bank értékpapírokat vásárol, ezzel növekszik az árfolyam, a kamatláb pedig csökken, melynek következtében a beruházási kereslet növekszik, nő a kibocsátás és a jövedelem is.

Kiszorítási hatás a neoklasszikus modellben:

A neoklasszikus modellben a Pigou-hatásnak lehet ilyen következménye, ahol:
Ha nő a forgalomban lévő pénz mennyisége, a gazdaságban lévő szereplők vagyona, és jóléte is nő, amelynek következtében a gazdasági szereplők többet akarnak fogyasztani, és kevesebbet akarnak megtakarítani, ezért a kamatláb nőni fog, míg a beruházás csökken.
A pénzmennyiség változása ennek következtében a kereslet összetételét is megváltoztatja.