Finanszírozási stratégiák
Szolid: az eszközök megtérülési ideje és a források lejárata megegyezik.
Konzervatív: a vállalat az eszközszükséglet egy részét is tartós forrással finanszírozza.
Agresszív: a vállalat a tartós eszközök finanszírozásába is rövid lejáratú forrásokat von be.
Nettó forgótőke
A hosszú lejáratú forrásokkal finanszírozott forgóeszközök értéke. A nettó forgótőke-szükségletet a vállalat tevékenységének jellege határozza meg. A nettó forgótőke a forgóeszközöknek azon állománya, ami tartós tőkelekötést igényel.
Finanszírozási formák
Belső források
-    Leírásból történő finanszírozás: az árbevételben visszatérülő költségként    elszámolt amortizációból történő finanszírozás
-    Nyereség visszatartása: az önfinanszírozási lehetőség függ a cég nyereségétől,    az adóztatás módjától, a cég osztalékpolitikájától. A mérleg szerinti    eredmény    önfinanszírozási forrásként felhasználható
    A belső finanszírozás előnyei:
-    Az amortizáció korlátlanul felhasználható beruházásra
-    A visszaforgatott nyereséget külső tényezők nem befolyásolják.
Külső források
-    Hitelfinanszírozás: jellemző formái a közép- és hosszú lejáratú beruházási és    fejlesztési hitelek, illetve a cég belső fejlesztési forrásait megelőlegező    hitelek
-    Részesedés-finanszírozás: nő a tőkét átvevő alaptőkéje, így javul a    hitelképessége is. A tőkét átadó célja lehet jövedelemből való részesedés,    illetve    tőkehozadék növelése.
A forgóeszköz-szükséglet megállapítása
Fordulatok száma: kifejezi, hogy a forgóeszköz-állomány adott időszak alatt hányszor térül meg. Előnyös, ha értéke magas.
Forgási idő: kifejezi, hogy hány nap szükséges egy fordulat megtételéhez. Előnyös, ha értéke alacsony.
Eszközigényesség: kifejezi az egységnyi forgalomra jutó eszközállomány értékét.
Reagálási fok: kifejezi, hogy 1%-os forgalomváltozásra hány %-os változással reagál a forgóeszköz-állomány.